A parazitákat kutató tudomány. Parazitológia – Wikipédia


A parazita folyóiratok angolul: predatory journals olyan ismeretlen folyóiratok, amelyek kéretlen levelekkel keresik meg a kutatókat, cikkekért folyamodva. Létezik egy analóg jelenség, ahol konferenciára hívják a kutatót. Ezek a paraziták komoly tudományos folyóiratnak, ill.

Minden esetben a közlési vagy részvételi díjak beszedését tartják szem előtt, aki fizet, annak a cikke megjelenik, annak az előadását elfogadják.

a parazitákat kutató tudomány

Esetenként a közlési díj felszámítását előre nem is jelzik — a cikket leközlik, és utólag nyújtják be a számlát. Mindkét esetben a tudományos teljesítménykényszert publish or perish a parazitákat kutató tudomány ki — a parazita folyóiratok ezen túl a nyílt hozzáférésű Open Access publikálási modell által megteremtett közlési díjas finanszírozási módot is.

a parazitákat kutató tudomány

A csótányoknak is szükségük van barátokra Egy a parazitákat kutató tudomány kutatás szerint az igencsak ártalmas csótány sokkal kifinomultabb és szociálisabb, mint azt gondoltuk.

A tudósok, akik leleplezték ezeknek a rovaroknak a titkos életét úgy találták, hogy a csótányok magasan szocializált teremtmények; felismerik a saját családjukban élő különböző generációk tagjait.

A csótányok nem szeretnek egyedül maradni, és ha mégis, ez kihat egészségükre. Szorosan kapcsolódó, egyenlőségre törekvő társadalmat alkotnak, amelyet szociális struktúrákra és szabályokra alapoznak. A csótányközösségek még arra is képesek, hogy a többség érdekében, a parazitákat kutató tudomány hozzanak döntéseket. Bizonyos csótányfajokat tanulmányozva még arra is képesek lehetünk, hogy bepillantás nyerjünk, hogyan fejlődtek bizonyos állati társadalmak, beleértve a sajátunkat is.

A rovarfajok egy kis csoportja — az ún euszociális rovarok — elhíresült szociális készségeiről, mint pl. Habár a csótányokat, mint tömegben élő rovarokat ismerjük, valójában keveset tudunk arról, hogyan viselkednek egymás közt.

Az Insectes Sociaux folyóiratban megjelent tudományos áttekintés magyarázza azt, amit ma tudunk a csótányokról. A mintegy csótányfaj közül csak 25 alkalmazkodott az emberekhez közeli életmódhoz, ebből a ből pedig a német csótányt Blattella germanica és az amerikai csótányt Periplaneta americana választották ki részletes tanulmányozás céljából. Nappal mindkét faj egyedi csoportokban pihennek sötét repedésekben, résekben vagy csővezetékekben.

Éjszaka ezek a csoportok — avagy hordák, ahogyan a tudósok néha hívják őket — felbomlanak egyedekre, amelyek elindulnak élelem és folyadék kereső útjukra. A későbbiek során a fiatal, izolált csótányok nehezebben csatlakoznak a közösséghez és később is párosodnak.

Úgy tűnik, annak érdekében hogy megfelelően fejlődjenek, a fiatal csótányoknak szükségük van más csótányokkal történő folyamatos fizikai kontaktusra. Lihoreau áttekintésében felvázolta, hogy milyen mértékben támaszkodnak a csótányok kémiai jelekre az élelem fellelhetőségére és jellegére vonatkozó információ átadásában.

29. évfolyam (2020)

A testükből kibocsátott vegyületeket, az ún. Időnként előfordul, hogy a csótányok illatnyomokat helyeznek el a vegyületekben gazdag ürüléküket lerakva, amelyeket más csótányok képesek követni. Ezek a vegyületek arra is alkalmasak, hogy a csótányok azonosítsák egymást — különösen alkalmasak arra, hogy felismerjék mely csótányokkal állnak rokonságban és milyen fokon. Az ún. Talán a legmeglepőbb felfedezés a csótányok titkos életére vonatkozóan mégis az általuk formált ún.

Például amikor menedéket keresnek minden csótány a csoportban ugyanazt a legjobb elhelyezkedésű pontot választja. A csoportok szintén ugyanazt az élelemforrást kutatják fel. Ez a viselkedés lehetővé teszi az információ megosztását és felgyorsítja a döntéshozatalt. Az amerikai és német csótányokkal végzett tanulmányok megmutatják, milyen szociálisak ezek a rovarok. Közös búvóhelyeken élnek, a rokonok különböző generációi élnek együtt, és ezek az állatok társadalmilag függenek egymástól.

Bár a csótányok szociálisan kevésbé fejlettek, mint az euszociális rovarok, amelyeknek magasan fejlett közösségeik vannak, ám egyenlőbbek.

Az euszociális rovarok között egy királynő dominál, fenntartva magának a szaporodás kiváltságát, több ezer dolgozó támogatását élvezve. Azonban bármely csótány képes a párosodásra és azt meg is teheti. Lihoreau és kollégái tovább folytatják a nyomozást a csótányok társas viselkedése után, mivel így még többet tárhatnak fel arról, hogy az egyes rovarok hogyan alkothatnak kollektív csoportokat. Úgy tűnik, hogy még a csótányok is kialakíthatnak baráti társaságot, és evolúciós szempontból előnyt kovácsolhatnak a szociális képességeikből.

Már Magyarországon lehet az ázsiai tigrisszúnyog Az ázsiai tigrisszúnyog már megvetette lábát Olaszországban, Dél-Franciaországban, egyes spanyol üdülőterületeken és az Adriai-tenger keleti partján. A vérszívó gumiabroncsokkal és vágott virágokkal jutott be Európába — és nem veszélytelen, mert terjesztheti például a dengue-láz vírusát is. Egy brit és belga kutatókból álló munkacsoport részletesen elemezte a rovar eddigi elterjedését, majd az adatokat három különböző elterjedési a parazitákat kutató tudomány helyettesítette be, és azokat tíz regionális éghajlati jövőképpel kombinálta.

A szakemberek így pontos rizikótérképekhez jutottak az ázsiai tigrisszúnyog Aedes albopictus európai megtelepedését illetően. Eredményeiket a brit Royal Society Interface című folyóiratában közölték.

A szúnyogok életkörülményei jelentősen javultak az elmúlt húsz évben, elsősorban Franciaország, a Benelux-államok, Németország nyugati részének és a Nyugat-Balkánnak az egyes területein, ott is, ahol eddig elő sem fordultak.

A trend a számítások szerint ig folytatódik, a faj várhatóan átterjed Dél-Angliára, Nyugat-Magyarországra és Ausztria keleti részére is — írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A tigrisszúnyog túléléséhez enyhe telek szükségesek, amelyek során a januári középhőmérséklet fagypont feletti, az éves csapadékmennyiség pedig meghaladja a millimétert. Mivel az éghajlatváltozás következtében fellépő felmelegedés Északnyugat-Európában túlnyomórészt a telet érinti, fereg a fejben ugyanakkor a nyarak válnak egyre forróbbá és aszályosabbá, a vérszívó elterjedési területe várhatóan északabbra tolódik — vélik a kutatók.

Egyes földközi-tengeri vidékekről újra el is tűnhet a faj. Bernhard Seidel osztrák szúnyogszakértő nem lát különösebb okot az aggodalomra, hiszen az őshonos fajok is terjeszthetnek veszélyes kórokozókat, mint amilyen a nyugat-nílusi a parazitákat kutató tudomány — ezt a bécsi Férgek befolyásolják Egyetem kutatói mutatták ki.

Ugyanakkor a vírus átadásához szükséges annak a forrása is, a közvetítőszerepet ellátó szúnyog önmagában kevés. Seidel szerint a tigrisszúnyog már Magyarországon is rég megvetette a lábát, csak még nem talált rá senki.

Kotlán Sándor A magyar parazitológia kezdetei[ szerkesztés ] A magyar parazitológia első jelentős alakja Genersich Antal —[5] aki a pontenciálisan halálos emberi féreg-fertőzést, a "fonalóczkórt", mai nevén a trichinellózist tanulmányozta. Pályakezdő orvosként ban fedezte fel a kórokozó és a betegség hazai előfordulását, valamint fertőzési kísérleteket végzett laborállatokkal. A paraziták természettudományos vizsgálatának első hazai képviselője Pachinger Alajos piarista szerzetes volt. Élete során számos piarista gimnáziumban tanított. Gyorsírás oktatóként és jeles alpinistaként is ismert.

Mérgezett méhek A kártevőirtás ártatlan áldozatai lehetnek az utóbbi években tömegesen pusztuló méhek — sugallja két tanulmány a Science folyóiratban brit és francia tudósoktól. Egy gyakori rovarirtó összetevői, a neonikotinoidok állhatnak az elsősorban az amerikai méhészeket évek óta foglalkoztató rejtély hátterében. Más korábbi kísérletekkel szemben ezúttal a hosszabb távú, áttételes hatásokat vizsgálták természetes élethelyzetekben.

A skót Stirlingi Egyetem kutatói fejlődő poszméheket dongókat tettek ki akkora adagnak az es évek óta népszerű vegyszerből, amennyi szerintük a természetben is érheti őket a virágporon és nektáron keresztül. A kolóniákat ezután a szabadba telepítették, és amikor hat hét múlva megmérték a súlyukat, kiderült, hogy jóval kevesebb élelmet tudtak felhalmozni.

A levél neves tudósunkat egy újonnan alakult, nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat szerkesztőségi bizottságába invitálta. Azóta sem derült ki, hogy csapdának szánta, esetleg intellektuális játszadozásnak, vagy tényleg úgy gondolta, hogy én ezt is majd kapásból tudni fogom. Az efféle kérés nem ritkaság, hiszen könyvtáros, akkor biztos tudja. Nos, az idő tájt hiába próbáltam az ilyesminek utánanézni valamely adatbázisban vagy listán.

A francia INRA agrártudományi intézet kísérletében nyomkövetésre alkalmas, apró rádióchipeket ragasztottak a szabadon mozgó házi méhek hátára. A nem halálos dózisú rovarirtóval kezelt ízeltlábúak két-háromszor gyakrabban pusztultak el a kaptáruktól távol, mint a kontrollcsoportban. Az avignoni kutatók ebből arra következtettek, hogy a szer legyengítette az állatok tájékozódó képességét.

Matematikai modellel azt is kiszámították, hogy ez a populáció összeomlásához is vezethet. A házi méhek tömeges pusztulását a múlt évtized közepén észlelték, és egyebek mellett fertőzéssel, a klímaváltozás hatásaival, illetve különböző okok kombinációjával próbálták magyarázni.

Dave Goulson, a stirlingi kutatás vezetője utalt rá, hogy mivel a dongók több fajtája is kipusztulóban van, felül a parazitákat kutató tudomány vizsgálni, mennyire biztonságosak a neonikotinoidok.

A hatóságok A parazitákat kutató tudomány beszennyezett, fertőzött élelmiszer és annak csomagolóanyaga a fogyasztó, a termékkel a parazitákat kutató tudomány valamennyi vásárló, áruházi dolgozó egészségét veszélyeztetheti. A kártevők jelenléte az élelmiszerekben nemcsak gazdasági, de közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági probléma is. Ezért az MgSzH és az OTH folyamatosan együttműködik, kölcsönösen tájékoztatja egymást, illetve az élelmiszerbiztonsági, vagy a közegészségügyi veszély fennállásának észlelésekor azonnal megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket.

A hatóságok szerint a hazai élelmiszer áruházakban alkalmazott védekezési módszerek és eljárások nem működnek megfelelően, ami jelentős szerepet játszhat a kártevők bejutásában, megtelepedésében, és elszaporodásában.

A hivatalok ezért kidolgoztak egy, a kártevők visszaszorítását segítő programot.

a parazitákat kutató tudomány

A jövőben a hatóságok ellenőrzései kitérnek a védekezés folyamatának vizsgálatára, így a kereskedés technológiai területeit, a hulladékkezelést, és a takarítás módját is vizsgálják. Külön figyelmet fordítanak a rágcsálók megtelepedési lehetőségeinek vizsgálatára. Amennyiben a termékek beszállítása során kerül rágcsáló az áruházakba, a hivatalok láncszemlélettel, a szállítási útvonalon visszafelé ellenőrzik a beszállító vállalkozásokat. A tájékoztatón az MgSzH és az OTH képviselői felhívták az áruházláncok vezetőinek figyelmét arra, hogy a kártevők távoltartása és a kártevőmentesség fenntartása jogszabályi elvárás, amelynek biztosítása és igazolása az élelmiszervállalkozók felelőssége.

a parazitákat kutató tudomány

Az egyeztetésen jelen lévő tíz áruházlánc 16 képviselője üdvözölte a hatóságok kezdeményezését és kérték a további aktív együttműködést a probléma hatékony kezelése érdekében. A közeljövőben szervezeti átalakítások, és ezzel együtt névváltoztatás elé néző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az OTH számos feladata mellett folyamatosan törekszik a minél hatékonyabb munkavégzésre, a fogyasztók érdekeinek védelmére.

A zebrák fekete-fehér csíkjai távol tartják a legyeket Tudósok megfejtették a titkot, miért alakult ki a zebrák jellegzetes fekete-fehér csíkozása; hogy távol tartsák a vérszívó legyeket.

Magyar és svéd tudósok, akik a Journal of Experimental Biology szaklapban jelentették meg részletes tanulmányukat, úgy tartják, hogy a keskeny zebracsíkok nem vonzóak a legyek számára. A kulcs pedig az, hogy a csíkos minták hogyan verik vissza a fényt, mondja Susanne Akesson, a svédországi Lund Egyetemről, aki tagja volt a tanulmányt megalkotó nemzetközi team-nek.

A polarizálatlan fényhullámok bármely és minden síkon terjednek és ezért kevésbé vonzóak a legyek számára. Ebből következik, hogy a fehér lovakat nem annyira zavarják a lóbögölyök, mint sötét szőrű rokonaikat — mutat rá a tanulmány.

Navigációs menü

A tudóscsoport fekete és fehér táblákat, valamint különféle vastagságban csíkozott táblát helyezett ki egy mezőn, Magyarországon. Munkánk kiegészítéseképpen készítettünk egy on-line kérdőívet.

Ennek az a célja, hogy a Margit-szigetre látogatók körében felmérjük, hogy a sziget mely részeire és milyen gyakran látogatnak a parazitákat kutató tudomány, valamint, hogy előfordul-e közöttük kullancsfertőzés vagy esetleg Lyme-kór. Ha az alábbi, percet igénybevevő kérdőívet kitölti, és esetleg továbbküldi érintett ismerőseinek, vizsgálatainkhoz nélkülözhetetlen segítséget nyújt.

Előre is köszönjük az együttműködést! Férgekben lehet az öregedés titka Egy San Franciscoban elvégzett új kutatás szerint az öregedés elleni küzdelem egyik kulcsa a hengeresférgekben rejtőzhet. Cynthia Kenyon biokémikus és csapata a Hillblom Öregedésbiológiai Központból sikeresen hosszabbították meg hatszorosára a hengeresférgek élettartamát, egy olyan gén módosításával, mely az emberekben is megtalálható.

Az aprócska féreg kivételesen rövid ideig él csak.

a parazitákat kutató tudomány

Tíznaposan már idősnek számít, két héten belül pedig el is pusztul. Kenyon csapata lelassította az állatok öregedési folyamatát, így akár 84 napig is eléltek, ami emberi léptékben mérve évnek felel meg.

Kiemelt posztok

Ezeknek a férgeknek már rég halottnak kellene lenniük. Mégis élnek, mozognak, és még jó karban vannak — lelkendezett Kenyon. Az eljárás során a daf-2 gén DNS-ét módosították.

  1. Tudomány, gyógyítás és újságírás – Sarkadi Balázs akadémikus írása | MTA
  2. Tudomány, gyógyítás és újságírás — Sarkadi Balázs akadémikus írása Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében.
  3. Predátor folyóiratok | Open Science
  4. Tudományterületi repozitóriumok Predátor folyóiratok A nyílt hozzáférés kapcsán fontos problémaként merül fel az úgynevezett predátor vagy más néven parazita folyóiratok kérdése.

Ez az emberekben is megtalálható, és akik elérik a százéves kort, azoknál általában mutáció jelentkezik ezen a génen. A daf-2 gén variációi segíthetnek megmagyarázni, hogy miért annyira változatos az egyes fajok átlagos élettartama.

Kenyon becslései szerint a kutatás eredményeképpen 15 éven belül rendelkezésre állhatnak a fiatalságot megőrző gyógyszerek — adta hírül a MediPress. Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon.

Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz. Rózsa Lajos írása az Origo tudomány rovatában olvasható. Vérre megy Wekerle Szabolcs írása a Magyar Nemzetben a Földvári Gáborral készített interjú alapján kullancsokról és az általuk terjesztett kórokozókról.

Ön megmentené a világ parazitáit a kihalástól? Origo